Miért írnak fel ritkán orvosok CBD-t?

Tapasztaltuk a saját bőrünkön, hogy a CBD működik. Ismerősök igazolják vissza, hogy egyik napról a másikra elmúlt a krónikus fájdalmuk a cseppeknek köszönhetően. Megint mások életen át tartó depressziótól szabadulnak a segítségével.

Mégis, ha megkérdezel egy orvost, hogy javasolja-e a CBD szedést, hivatalosan egészen jó eséllyel azt fogja mondani, hogy nem. Persze lehet, hogy kifelé menet még odasúgja, hogy mégis, de papírra nem fogja vetni. Mi lehet ennek az oka, miért félnek az orvosok a CBD-től és úgy általában a kendertől?

A rövid válasz, hogy nem tudunk róla eleget, hogy valaki tudományos és szakmai magabiztossággal ki merje jelenteni, hogy az ismert pozitív hatások mellett nincsenek-e negatívak is. De miért ilyen bonyolult ezt vizsgálni? A hosszabb válaszért hadd invitáljunk meg rövid áttekintésre a neurotranszmitter rendszerek és receptorok világába 😊

Endokannabinoid rendszer

Az agyunk működéséről egyre többet tudunk a 21. században, és az egyik alapfeltevésünk, hogy az agyi működés több egymástól független, vagy egymással átfedésben működő kis külön rendszerből áll. Ezek az úgynevezett neurotranszmitter rendszerek a szervezet működésének különböző pontjait szabályozzák. Működésükhöz kell egy receptor, és egy ahhoz kapcsolódni képes, úgynevezett ingerületátvivő anyag. Ha van anyag, és kapcsolódik a receptorhoz, akkor megy tovább a jel, ha nem akkor nem. (ha figyelmesen füleltek, hallhatjátok, hogy a távolban valahol felsikít egy molekuláris biológus az egyszerűsítéstől, de neki ott a forrás link a bejegyzés végén).

Sok ilyen rendszerünk van, más és más anyagok szükségesek a működésükhöz, és egészen különböző dolgokra vannak hatással. A rendszereket meghatározza, hogy milyen típusú receptorok milyen ingerületátvivő anyaggal lépnek kölcsönhatásba.

Az endokannabinoid rendszer is egy ilyen hálózat, mely a szervezet szinte teljes egészében jelen van. Az itt használt anyagokat a szervezet önmagától termeli, ilyen például az AEA (N-arachidonoyl-ethanolamine) vagy a 2-AG (2-arachidonoylglycerol). Nem csak ez a kettő létezik, de ezek a legjobban kutatott, legjobban értett anyagok.

Az endokannabinoid rendszer működése azért különösen izgalmas, mert hatását más hálózatok szabályozásán keresztül fejti ki. Ha egy tetszőleges hálózat például a helyközi busz, míg egy másik az elővárosi vonat, akkor az endokannabinoid rendszer hangolja össze a kettő működését. A buszvezető és a vonatvezető nem beszélget egymással, az utasokat mégis megvárja a vonat, köszönhetően a forgalomszervezőnek, aki jelen esetben nem más, mint az endokannabinoid rendszerünk.

CB1 receptor működés közben. Forrás: https://www.mdpi.com/1422-0067/19/3/833/htm

A receptorok

Az endokannabinoid rendszerünk rendelkezik saját, specifikus receptorokkal is, melyből szintén kettő, a CB1 és CB2 a két legjobban kutatott és ismert, de ezeken kívül is létezik más. Ezekhez tudnak kapcsolódni az ingerületávivő anyagok, ez aktiválja a receptort tartalmazó sejtet egy specifikus feladat elvégzésére. A receptorok eloszlása a szervezetben nem egyenletes, ahol nagyobb sűrűségben találhatóak, logikusan ott feltételezhetünk nagyobb hatáskifejtést. A CB1 receptorok jellemzően az idegsejteken találhatóak, míg a jelenleg kevésbé kutatott CB2 receptorok fő előfordulási helye az immunsejtekben található.

A receptorok előfordulása, és a molekuláris szinten vizsgált hatásmechanizmusok tanulmányozása megerősítette, hogy az endokannabinoid rendszer kiemelten fontos ezeken a területeken:

• Agy
• Máj
• Szaporodáshoz kapcsolódó szervek
• Izom
• Emésztőrendszer
• Keringési rendszer
• Programozott sejthalálhoz kapcsolódó folyamatok

Ezeken belül is ha csak a jobban ismert CB1 receptort nézzük, kijelenthető, hogy az endokannabinoid rendszer a teljesség igénye nélkül nagymértékben felelős például:

• Degeneratív neurológiai betegségek (Parkinson-, Huntington-kór) terjedésének blokkolásáért
• Epilepsziához vezető agyi túlműködés szabályozásáért
• Jóllakottsághoz és az evés öröméhez kötődő folyamatokért
• Rákos sejtek esetén a programozott sejthalálért, mely a természetes védekezési mechanizmusunk

A CB1 receptorok alulműködése jelentősen rontja a fenti folyamatok hatékonyságát.

Oké, de hol van a CBD?

A CBD, mint a kenderben található 120 másik féle kannabinoid nagymértékben hasonlít a szervezetben önmagától képződő endokannabinoidokhoz, ezáltal képes a receptorokhoz változatos mértékben kapcsolódni, vagy azok működését stimulálni. Ilyen szempontból nagyon hasonló, de mégis máshogy működik a CBG, CBD, de a THC is, emiatt van például, hogy az egyik bódulatot okoz, a másikak nem.

A legérdekesebb, hogy a CBD nem lép direkt kölcsönhatásba sem a CB1, sem a CB2 receptorokkal, csak serkenti a működésüket. A forgalomszervezős hasonlatnál maradva a CBD csak segít a forgalomirányítónak, hogy mindenkivel gyorsan és hatékonyan tudjon egyeztetni a közös menetrendről, de a munkát továbbra is a szervezet által termelt ingerületávivő anyagok végzik (pl AEA vagy 2-AG), amik csak hasonlítanak a CBD molekulára, de nem azonosak vele.

Részben ez a magyarázata annak, hogy miért számolnak be jobb és erősebb hatásról azok, akik teljes vagy széles spektrumú CBD-t fogyasztanak (benne a több mint 120 másik kannabinoiddal) szemben azokkal, akik csak CBD-t tartalmazó extraktumot visznek be a szervezetükbe. Egyszerűen több mindenhez kapcsolódik, és nagyobb hatást fejt ki ezáltal 120 féle molekula, mint egy. Ismét egy fontos infó, hogy a CBD, THC és CBG-n kívül még elég keveset tudunk a maradék 120+ cannabinoid pontos működéséről a tapasztalati megfigyeléseken túl, túl kevés ideje kutatjuk még őket.

Szóval félnek az orvosok?

Nem, csak óvatosak egy még nem eléggé kutatott szerrel kapcsolatban. Az hippokratészi orvosi esküben benne van, hogy „Legfőbb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gyógyítását, a betegségek megelőzését.” Így hát amíg nem tudjuk teljes magabiztosággal kijelenteni, hogy a kannabinoidok a pozítív hatás mellett csak tolerálható negatív hatással járnak, addig nem is tehetnek mást, minthogy óvatosságra intik a fogyasztókat.

Mivel sokféle molekula és sokféle receptor játszik az egyenletben, melyek ráadásul nem is direktben fejtik ki a hatásukat, hanem más neurotranszmitter rendszerek manipulálásával, nagyon nehéz pár kísérletből konklúziókat levonni. Ezért várat magára mai napig például EU szinten is annak kimondása, hogy a CBD, habár elismert és bizonyított terápiás anyag, szabadon alkalmazható megkötések nélkül.

Mi a Cannadánál hiszünk a kender évszázadok óta ismert antiepileptikus hatásában, a hetvenes évektől ismert antidepresszáns hatásban, és a saját élményeinkben. Nem tartjuk valószínűnek, hogy a már eddig is ismert mellékhatásokon túl komoly dolgok kiderülnének, elvégre a kender régóta velünk van, és fogyasztjuk is változatos formában. De mégis óvatosságra szeretnénk inteni mindenkit, amíg az orvostudomány lefolytatja a földi halandó szemével rendkívül pepecselősnek tűnő, de hihetetlenül alapos, és megnyugtató válaszokat tartalmazó kutatásokat.

Addig is tartsunk be pár szabályt, és reméljük, hogy mielőbb megnyugtató válaszokat ad a tudomány a még nyitva lévő kérdéseinkre:

• Óvatosan az adagolással. Azt tudjuk mi történik, ha alulteljesít a CB1 receptor, de nem tudjuk pontosan mi történik, ha túlzottan felpörgetjük a rendszert. Jelen ismereteink szerint ilyet nem tudunk csinálni a szervezetünk beépített védelmi mechanizmusai miatt, de ez jelenleg csak gyakorlati tapasztalaton alapuló feltételezés. Tuti ami tuti, ne lépjük túl a napi 200mg mennyiséget. A dózis növelésével úgyis csökken a hatás.
• Gyermekeknek csak orvosi utasításra adjunk CBD-t. Van pár terület, ahol kifejezetten hasznos (epilepszia, ADHD, depresszió), de egy fejlődő szervezet, és főleg egy fejlődő agy túl sok titkot rejt ahhoz, hogy valaki magabiztosan ki merje jelenteni, hogy nincs negatív hatása ilyen környezetben sem.
• Szünet a használatban. Mint minden jó dolgot, ezt is érdemes néha félretenni, hagyni időt a szervezetnek, hogy összeszedje magát, és ne támaszkodjon csak a külsőleg bevitt dolgokra. Ha egészséged megengedi, havonta legalább pár egybefüggő napig próbálj meg CBD nélkül lenni.

Konklúzió

A kender és a belőle származó CBD csodálatos anyag, egyik napról a másikra képes évtizedes fájdalmakat megszűntetni, vagy régóta vágyott átaludt éjszakát biztosítani. Ezek tények, melyeket mindannyian folyamatosan tapasztalunk. Régóta az emberiséggel van ez a növény és a belőle származó anyagok, még ha nem is neveztük nevükön őket nagyon sokáig. Ebből kifolyólag nem valószínű, hogy túl sok új mellékhatást fedeznénk fel, de mindig vannak egyedi esetek, más betegségben szenvedők, akik miatt további vizsgálatok szükségesek. Amíg a vélemény és a vásárlás szabad, mindenki maga döntheti el, hogy él-e a CBD-vel, mi pedig itt vagyunk, hogy a legjobb árú és legjobb ízű CBD-t hozzuk el nektek. Ti pedig azt csináltok vele, amit szeretnétek 😉

Forrás: https://www.mdpi.com/1422-0067/19/3/833/htm#B13-ijms-19-00833